Tibeti momo

Szeretem a fűszeres, érdekes kajákat, és ezzel a recepttel már 2 éve szemezek. Najó, azért nem álmodoztam minden nap arról, hogy elkészítem, csak néha felbukkant itt-ott, és mindig konstatáltam, hogy hmmm, igen, jól néz ki, oké, majd megcsinálom. Viszont most volt egy szabad délutánom, és már nagyon ki voltam éhezve valami újra, szóval belevágtam. Az eredeti recept itt található, Steiner Kristófé. Én változtattam rajta egy picit, most ezt írom le. Ja, mutogattam a receptet a családnak, de azt mondták, bonyolultnak tűnik. Szerintem nem volt az, max annak látszik, de tény, hogy aki az összezuttyintós kajákat szereti, annak pepecselősnek tűnhet. Viszont nagyon finom, én biztos csinálok máskor is, mondjuk dupla adag tésztával, amit elteszek a hűtőbe :)

Hozzávalók:

• 3 csésze liszt
• egy késhegynyi sütőpor
• 2-3 evőkanál olaj (nálam olíva)
• egy fél fej káposzta (nálam csak negyed volt)
• 3 darab répa
• 1 nagy hagyma
• 2 krumpli 
• 1 diónyi friss gyömbér lereszelve
• 1 csokor korianderzöld felaprítva (amit eredetileg a szószba kellett volna rakni, de én véletlenül ebbe raktam bele, nagyon finom :D)
• fél lime leve (nekem hiányzott belőle valami savanykás)
• só, bors

A sepen szószhoz:

• 3-4 szem paradicsom (most se íze, se bűze a paradicsomnak, szóval a felét én hámozott konzerv paradicsommal helyettesítettem)
• 1 nagy piros kaliforniai paprika
• 1 szál chilipaprika (nekem nem volt elég erős, szóval tettem még bele egy teáskanál szárítottat is)
• 1-2 diónyi friss reszelt gyömbér
• 1 csokor koriander
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só, bors

Elkészítés:

1. A tésztához összekeverem a lisztet a sütőporral, majd hozzáadom az olajat, és egy kicsit gyömöszölöm, amíg el nem tűnik. Ekkor elkezdek hozzá vizet adagolni (nekem kb. fél csésze volt, amit felvett), és gyúrogatom, amíg nem kapok egy jó kemény, fényes állagú tésztát, amit alig lehet eltépni. (a tészta sokáig elvan a hűtőben fóliába csomagolva, mindig lehet friss momót csinálni)
2. A hagymát felkockázom, majd egy nagy tálba teszem, hozzáreszelem a répát, káposztát, krumplit, ízesítem a gyömbérrel, korianderzölddel, sóval, borssal, lime lével, majd egy kis olajon elkezdem pirítani. Akkor van kész, amikor még nem massza, de már összeesett, és finom illata van. Én néha tettem alá egy pici vizet, amikor oda akart kapni.
3. Ha kész, félrerakom, és jöhet a tészta. Ugye akkor jó állagú, ha nem lehet szinte eltépni sem. Hát, ez azt jelenti, hogy a nyújtásához kell egy kis karizom :D Én két részletben nyújtottam ki, olyan CD vastagságúra, majd fogtam egy bögrét, köröket szaggattam (párizsi nagyságút, mondja az eredeti recept), majd ezeket még vékonyabbra nyújtottam. 
   
4. Ha készen voltak a körök, egy-egy evőkanálnyi tölteléket tettem a közepükbe, a négy "sarkát" összecsippentettem, majd a többit is, és megtekertem egyszer, majd benyomtam a közepét, hogy ne bomoljon ki.
5. Mivel itt Hollandiában sem az ajánlott bambuszgőzölőm, de még egy lukas fazekam sincs, ezért én vízben főztem ki a momókat, A forró, lobogó, sós vízben kb. 15 percet úszkáltak, ekkor kiszedtem őket egy szűrőlapáttal.  De aki teheti, csinálja gőz fölött, biztos finomabb :)
6. Amíg főttek a kis momók, összevágtam a kaliforniai paprikát, a chilit, a paradicsomokat, korianderrel, fokhagymával, gyömbérrel, sóval és borssal ízesítettem, majd összeturmixoltam egy botmixerrel, és egy kanál olívaolajon összeforraltam. Nem kell sokat főzni, csak egy kicsit, hogy a szárított chili kiadja az ízét.
7. A kész gombócokat a szósszal tálaltam.