Teához, kávéhoz, korai stádiumában fegyverkezéshez kiváló! És sokáig eláll. Szóval lehet belőle jó nagy adagot sütni, majd eldugni a szekrény aljába, ínségesebb időkre.
A fegyverkezést azért mondtam, mert úgy működik, mint a mézeskalács, frissen, még melegen isteni finom, puha, de ha kihűlt, megkeményedik, és ember legyen a fogával, aki meg tudja enni. (jó, azért nekem sikerült párat, az íze kárpótol, és tejbe mártogatva kifejezetten puha-ha-ha-ha)
Az elkészítése nem sok idő, bár én kifejezetten utálok tepsibe gombócokat adagolni, idegölő tud lenni...
- 10 dkg olvasztott vaj
- 25 dkg cukor
- 1 tojás
- 2 tk. sütőpor
- 1/2 teáskanál (semmiképpen sem durva szemű :D) só
- sok friss gyömbér (pl. egy másfél gyufásdoboznyi darab) vagy 2 tk. szárított, de én eddig mindig csak frisset használtam
- 35 dkg liszt
- 10 dkg kristálycukor (lehet barna is) egy külön kis tálban
Elkészítés:
- a cukrot kikeverem a tojással, majd hozzáadom az olvasztott vajat
- a gyömbért megpucolom (hugi szerint nem kell, jókor mondja, mikor már kész vagyok...), finomra lereszelem, és hozzáadom a trutyihoz. Ami a reszelőn maradt fás-szálas rész, belecsavarom a többihez.
- a sütőport összekeverem a liszttel és a sóval
- mindent összegyúrok egy tálba
- diónyi golyókat formálok, és belerakom a tálba, amibe a kristálycukor van, majd belenyomom (olyan standard sütiformájúnak kéne kinéznie
- sütőpapírral kibélelt tepsibe kb. 6 cm távolra teszem őket (össze tudnak ám nőni)
- 190 fokon 10-12 perc alatt megsülnek
- Ha nyersen sokat eszel belőle, rosszul lehetsz, fontos az önkontroll. Mondjuk én nyerssüti-függő vagyok:)
Kipróbáltam, jó kis karácsonyi aprósüti! Köszi a receptet!
VálaszTörlés