Tibeti momo

Szeretem a fűszeres, érdekes kajákat, és ezzel a recepttel már 2 éve szemezek. Najó, azért nem álmodoztam minden nap arról, hogy elkészítem, csak néha felbukkant itt-ott, és mindig konstatáltam, hogy hmmm, igen, jól néz ki, oké, majd megcsinálom. Viszont most volt egy szabad délutánom, és már nagyon ki voltam éhezve valami újra, szóval belevágtam. Az eredeti recept itt található, Steiner Kristófé. Én változtattam rajta egy picit, most ezt írom le. Ja, mutogattam a receptet a családnak, de azt mondták, bonyolultnak tűnik. Szerintem nem volt az, max annak látszik, de tény, hogy aki az összezuttyintós kajákat szereti, annak pepecselősnek tűnhet. Viszont nagyon finom, én biztos csinálok máskor is, mondjuk dupla adag tésztával, amit elteszek a hűtőbe :)

Hozzávalók:

• 3 csésze liszt
• egy késhegynyi sütőpor
• 2-3 evőkanál olaj (nálam olíva)
• egy fél fej káposzta (nálam csak negyed volt)
• 3 darab répa
• 1 nagy hagyma
• 2 krumpli 
• 1 diónyi friss gyömbér lereszelve
• 1 csokor korianderzöld felaprítva (amit eredetileg a szószba kellett volna rakni, de én véletlenül ebbe raktam bele, nagyon finom :D)
• fél lime leve (nekem hiányzott belőle valami savanykás)
• só, bors

A sepen szószhoz:

• 3-4 szem paradicsom (most se íze, se bűze a paradicsomnak, szóval a felét én hámozott konzerv paradicsommal helyettesítettem)
• 1 nagy piros kaliforniai paprika
• 1 szál chilipaprika (nekem nem volt elég erős, szóval tettem még bele egy teáskanál szárítottat is)
• 1-2 diónyi friss reszelt gyömbér
• 1 csokor koriander
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só, bors

Elkészítés:

1. A tésztához összekeverem a lisztet a sütőporral, majd hozzáadom az olajat, és egy kicsit gyömöszölöm, amíg el nem tűnik. Ekkor elkezdek hozzá vizet adagolni (nekem kb. fél csésze volt, amit felvett), és gyúrogatom, amíg nem kapok egy jó kemény, fényes állagú tésztát, amit alig lehet eltépni. (a tészta sokáig elvan a hűtőben fóliába csomagolva, mindig lehet friss momót csinálni)
2. A hagymát felkockázom, majd egy nagy tálba teszem, hozzáreszelem a répát, káposztát, krumplit, ízesítem a gyömbérrel, korianderzölddel, sóval, borssal, lime lével, majd egy kis olajon elkezdem pirítani. Akkor van kész, amikor még nem massza, de már összeesett, és finom illata van. Én néha tettem alá egy pici vizet, amikor oda akart kapni.
3. Ha kész, félrerakom, és jöhet a tészta. Ugye akkor jó állagú, ha nem lehet szinte eltépni sem. Hát, ez azt jelenti, hogy a nyújtásához kell egy kis karizom :D Én két részletben nyújtottam ki, olyan CD vastagságúra, majd fogtam egy bögrét, köröket szaggattam (párizsi nagyságút, mondja az eredeti recept), majd ezeket még vékonyabbra nyújtottam. 
   
4. Ha készen voltak a körök, egy-egy evőkanálnyi tölteléket tettem a közepükbe, a négy "sarkát" összecsippentettem, majd a többit is, és megtekertem egyszer, majd benyomtam a közepét, hogy ne bomoljon ki.
5. Mivel itt Hollandiában sem az ajánlott bambuszgőzölőm, de még egy lukas fazekam sincs, ezért én vízben főztem ki a momókat, A forró, lobogó, sós vízben kb. 15 percet úszkáltak, ekkor kiszedtem őket egy szűrőlapáttal.  De aki teheti, csinálja gőz fölött, biztos finomabb :)
6. Amíg főttek a kis momók, összevágtam a kaliforniai paprikát, a chilit, a paradicsomokat, korianderrel, fokhagymával, gyömbérrel, sóval és borssal ízesítettem, majd összeturmixoltam egy botmixerrel, és egy kanál olívaolajon összeforraltam. Nem kell sokat főzni, csak egy kicsit, hogy a szárított chili kiadja az ízét.
7. A kész gombócokat a szósszal tálaltam.

Kukoricadara torta

Húsvét vasárnap szenvedtem az ágyban, amikor rám tört a "sütitakarok-demostazonnal" életérzés. Ilyenkor fusson, ki merre lát, és ne próbálkozzanak müzli szelettel, vagy sima csokival, mert nekem ilyenkor SÜTI kell. Le is vánszorogtam a konyhába a laptopommal, és rákerestem az 5 perces mikrós sütikre a neten. Nézegettem őket, nézegettem, csoki nem volt itthon, szóval a 90%-uk kiesett, míg a maradék 9% nem volt szimpi. Ekkor akadt meg a szemem a kukoricadarás mikrós sütin. Úgyis volt két nyitott csomag semolina itthon, ami lehet, hogy kukoricadara, de sokkal finomabb szemű, viszont még nem liszt. Mondom, jóóóó lesz ez, neki is álltam a receptnek, amikor is félúton előtört a bujkáló bűntudat, hogy mi vagyok én, hogy mikrós sütit csináljak, amikor rendeset is ehetnék? Azon a kis időn már nem múlik, kibírom a tésztát megkóstolva. Szóval rögtön változtattam is az eredeti recepten, és kreáltam egy tök új sütit. Jó, azért annyira nem új, de mégis más, annyira, hogy a sütési időről fogalmam nem volt, mert hasonlót ugye nem találtam a neten, csak ezt, de ez meg ugye mikrós. De nem baj, kikísérleteztem, a végeredmény pedig egy nagyon finom kukoricakása jellegű süti lett, amit biztos, hogy fogok még csinálni kisebb módosításokkal (pl. a reszelt citromhéj és egy kanál baracklekvár mehet a tésztába, esetleg mazsola is)

Mivel a hostcsaládom nem nagy sütis, ezért a torta negyedét megtartották, a többit pedig elvittem a lányoknak. Az egyik lány kérdezte, hogy ez milyen torta, mondom semolina torta. Mire ő elhűlve: Mi?????? Szalmonella torta? Szóval itt kint ezen a néven futott be :D

Hozzávalók:

• 110 g vaj
• 2 tojás
• 130 g cukor
• 1 vaníliás cukor
• 4 dl tej
• 240 g liszt
• 240 g kukoricadara
• 1 csomag sütőpor
• 1 marék mandulaforgács (opcionális)
• baracklekvár a kenéshez

Elkészítés:

Félbevágva, megkenve

1. A vajat felolvasztom, és elvegyítem a cukrokkal.
2. A lisztet alaposan összekeverem a sütőporral és a kukoricadarával, majd a mandulaforgáccsal is. 
3. A vajas cukorhoz felváltva apránként hozzáadom a lisztes cuccot, a tojásokat és a tejet, mikor mi kell jobban bele, és szép sima csomómentesre keverem. Az állaga elég sűrű lesz.
4. Egy tortaformába (kisebb tepsibe) sütőpapírt teszek, és belekenem a tésztát. Mehet is a 180 fokos sütőbe 45 percre. Nekem a közepe egy icipicit lágy maradt, de abszolút nem zavaró, szépen félbe lehetett vágni, a teteje pedig megkérgesedett.
5. Hűlni hagyom, majd kettévágom, és megtöltöm baracklekvárral.

Thai uborkasaláta rákkal

Messze vagyok otthontól, és itt még locsolkodás sincs, hát milyen húsvét ez??? Szóval, hogy kicsit jobb kedvre derítsem magam, elhatároztam, hogy ha már itt vagyok Amszterdamban, ami kész kincsesbányája a keleti ételeknek és fűszereknek (lévén, hogy a múlt század közepéig Indonézia holland gyarmat volt), csinálok végre valami olyan kaját, amire otthon 1000%, hogy nem vinne rá a lélek. Az alapanyagok nagy része drága, és ritka otthon, nem hiszem, hogy a magyar átlagfogyasztó kamrájában lapulna halszósz, lime, a fagyasztóban garnéla, bár persze a hipermarketek korában élünk, és van egy pár jó hely is, ahol szuper keleti  (és mindenféle) alapanyagokhoz hozzá lehet jutni. Nálunk itthon egyedül friss koriander és menta nem volt itthon, de a bótba most pont zöldfűszer akció volt, úgyhogy még egy cserép snidlinget is hazahoztam (mert azért csinálok tojáspástétomot holnap :)) A receptet pedig a Chili & vanília blogról szedtem, bár egy picit megváltoztattam, tettem bele friss gyömbért is (mert ha már van, akkor menjen, ami a csövön kifér) és több rákot adtam hozzá. Amit még kiemelnék, az ízvilág annyira nem hagyományos, hogy először nem is tudtam hova tenni, viszont nagyon nagyon finom lett! És laktató, az eredeti recept 2 személyre írta, én, gondoltam salátazabáló révén simán bevágom egymagamban is, de szégyenszemre kudarcot vallottam, itt maradt a fele. Sebaj, holnap is van nap, majd két falat sonka-tojás-újhagyma kombó közben csipegetek belőle :) Ja, a halszósztól nem kell megijedni, ahogy én tettem anno, mikor elsőre találkoztam vele, mert nem olyan tipikus halszagú, hanem kicsit inkább szójaszószra emlékeztet, nem a büdös halra :D
Szóval néha érdemes kísérletezni, és azt sem bántam meg, hogy nem ijedtem meg attól, hogy jó sok (mármint szerintem jó sok) koriandert és mentát egyek, mert az olyan fura. DE JÓ! :)

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 kígyóuborka
• 1 piros chili
• fél lime leve
• 2 evőkanál halszósz
• 1 gerezd fokhagyma
• fél diónyi frissen reszelt gyömbér
• 1 evőkanál barnacukor (az a nagyon sötét, apró szemű, nedves típus)
• 1 kis fej, vagy egy fél fej vöröshagyma
• 1 nagy csokor friss koriander
• 1 nagy csokor friss menta (ezeket nem kell sajnálni, hogy Mautner Zsófit idézzem: "nem dísz, hanem íz")
• 20 dkg apró garnéla (nekem fagyasztva volt ennyi, utána megfőztem, pár perc elég neki)

Elkészítés:

1. Az uborkát meghámozom, hosszában félbevágom és kikaparom a magos részt (ezt írta az eredeti recept, meg is csináltam, a belsejét meg megettem, de szerintem olyan mindegy, hogy benne van e a mag, vagy nincs, max a formája érdekesebb) és félhold alakúra karikázom fel.
2. Egy kis tálban összekeverem a halszószt, a lime levet és a barnacukrot, hozzányomom a fokhagymát és belekeverem a reszelt gyömbért is.
3. Összevagdosom nagyjából a friss koriandert és a mentát, felaprítom a chilit és a vöröshagymát, majd hozzákeverem az uborkához.
4. Mehet hozzá a rák is, és a szósz, összekeverem, és lehet enni.

Pudingos muffin

ÚÚúúúúúúúristen, ez de finom!!!!! NAGYON! De tényleg!

Szóval nyálcsorgás befejezve :) Nem tudom, miért, de száraz-süti fóbiám van. Ami másnak jó, az nekem mindig száraznak tűnik, még az egyszerű, normális piskóta is. Szóval mindig vadászom az olyan recepteket, amik jó kis sütiket takarnak, amire nem kell egy tonna lekvárt vagy mázat rakni. Ez a muffin pont ilyen.
Viszont egy apró megjegyzés: miért van az, hogy ha bele sem kóstolok a tésztába, akkor is mindig kevés a massza, így a muffinok laposak lesznek? Miért nem lehet normális arányokat megadni? Felháborító, én kapásból mindenből másfél adagot csinálok, így szép, púpos muffinjaim lesznek (a recept most 1 adagra elég, vagyis lehet 1,5-tel szorozni)
A képek sajnos itt sem a legjobbak, de ez van, nem nézni, enni kell.

Hozzávalók:

• 2 tojás
• 150 g cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 160 g vaj
• 6 evőkanál cukrozatlan kakaópor
• 100 g apróra vágott étcsoki
• 160 g liszt
• 1 csomag sütőpor
• ha betonkemény, akkor pici tej, de tényleg csak nagyon pici
• 1 csomag vaníliás pudingpor, 1/2 l tej és pici cukor, ahogy az útmutató írja

Elkészítés:

A mélyedések

1. Az útmutató szerint megfőzöm a pudingot, majd félreteszem hűlni.
2. A lisztet összekeverem a sütőporral, csokival, kakaóporral.
3. Egy másik tálban habosra keverem a vajat a cukrokkal és a tojásokkal.
4. Fakanállal összedolgozom a kétféle keveréket, nem kell megijedni, nagyon sűrű massza lesz. Ha tényleg keverhetetlen, és nem áll össze hosszas próbálkozás után sem, icipici tejjel lehet lazítani.
5. Minden formába teszek egy nagy evőkanálnyit a masszából, majd vizes ujjal kis mélyedést formálok a közepébe.
6. Minden lukba teszek egy nagy teáskanál pudingot, majd a maradék csokis masszával befedem, és ha kell, vizes kézzel lesimítom a széleket, hogy összeérjenek, ne legyen helye a pudingnak kiszökni. (természetesen nem kell az összes pudingot elhasználni!)
7. 180 fokos sütőben 15 perc alatt megsütöm.

A töltött- és a már befedett muffinok

Sütőtök krémleves

Vagy sütőtökkrémleves, vagy sütő tökkrémleves, vagy sütőtökkrém leves stb. stb. Maradjunk a töklevesnél :)
Szóval még télen csináltam, de csak most posztolom, mert a halogatós mindenemet. Viszont kinézve az időjárás tökéletesen télies, így nincs is jobb egy tál forró levesnél. (najó, talán egy bögre forró csoki:))
Szóval itt ez a recept, de igazából ez is olyan, hogy ahány ház, annyi sütőtökleves, van, aki nem rak bele zellerszárat, van aki a répát hagyja ki, megint más a krumplit, van, aki csak tökből csinálja, szóval nem kell kétségbeesni, ha valami nincs épp a kamrában. Viszont ami talán fontos: nem tudom miért, de nekem vesszőparipám lett, hogy a tököt sütőben meg kell sütni előre, mert úgy finomabb. Szóval hajrá, sütésre fel!

Hozzávalók:

• 1 nagyobb sonkatök
• 1 fej vöröshagyma
• 1 zellerszár (nem baj, ha levele is van)
• 1 krumpli
• 1 sárgarépa
• 1,5-2 liter alaplé (lehet leveskockából is)
• 1-2 karika friss gyömbér
• 1-2 darab szerecsendió-virág
• a tök fűszerezéséhez: 1 gerezd fokhagyma, és ami szem-szájnak ingere: bazsalikom, rozmaring, bors, majoranna
• olívaolaj
• só
• 1 dl tejszín vagy tejföl

Elkészítés:

1. A tököt kibelezem (a magokat félre lehet tenni megpirítani), és pár nagyobb darabra vágva egy tepsibe teszem. 
2. Egy kis tálba összekeverek egy kis olívaolajat egy gerezd zúzott fokhagymával, borssal, bazsalikommal, rozmaringgal, majorannával, stb. és jól bekenek a tököt vele. Mehet is a sütőbe, 170 fokon jó 1, másfél órára. Én még egy kis vizet is szoktam alá tenni, amit néha visszapótolok. Ha pedig a fűszer nagyon megégne rajta, egyszerűen csak lekaparom róla, könnyen lejön.
3. Egy lábosban egy kis olívaolajon megfuttatom a hagymát és a feldarabolt zöldségeket. (csak épp hogy), majd felöntöm az alaplével, hozzáadom a gyömbért, a szerecsendió-virágot. Ha megvan, egy evőkanállal kikaparom a tököt a héjából, és ezt is hozzáadom. Fedő alatt puhára főzöm a cuccot.
4. Ha kicsit kihűlt, kihalászom a gyömbért és a szerecsendió virágot (!!!!!), majd összeturmixolom a levest, hozzáadom a tejfölt/tejszínt, és épp csak felforralom. 
5. Egy kanál tejföllel, tökmaggal és pirítóssal tálalom.

Tejszínes-fokhagymás tészta

Ez az egyik kaja, amit az itteni gyerekek nem csak hogy megesznek, hanem egyenesen imádnak! Persze fűszerek nélkül, viszont én a fűszeres változatot írom le. A fotó elég béna, nem túl dekoratív, de higgyetek nekem, gyors, egyszerű és finom vacsi. (majd csinálok rendes képet is, ígérem)

Hozzávalók:

1. 1-2 csirkemell felkockázva
2. olívaolaj
3. 1-2 gerezd fokhagyma
4. 3-4 szelet sonka, pancetta vagy bacon felkockázva 
5. 2 dl tejszín
6. só, bors, bazsalikom
7. esetleg parmezán, vagy más sajt

Elkészítés:

1. 1-2 evőkanál olívaolajon megpirítom a felkockázott bacont, majd hozzáadom a csirkemellet, és fehéredésig lesütöm.
2. Ha fehér, alacsony lángra kapcsolok, és megfuttatom a fokhagymát a husival, majd fűszerezem.
3. Mehet hozzá a tejszín, majd még pár percig kell főzni, és már kész is. Lehet összekeverni a tésztával, és mehet rá a sajt is :)

Almás crumble, vagy morzsasüti

Na ehhez aztán tényleg nem kell sem szaktudás, sem idő, és gyakorlatilag bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Nálunk épp az alma volt az ehetőség határán, de rebarbarával, szilvával, eperrel, körtével, vagy vegyes gyümölcsökkel is isteni. 

Hozzávalók:

• 700 g alma
• 35-50 g cukor (ízléstől és a gyümölcs savanyúságától függ, kóstolgassátok)
• 1-2 evőkanál víz
• 110 g simaliszt
• 50 g vaj
• 50 g cukor

Elkészítés:

1. Az almát egy serpenyőben a cukorral és a vízzel kevergetve félkészre főzöm, majd belezuttyintom egy jénaiba, és kicsit hűlni hagyom.
2. Közben nagyjából elmorzsolom a lisztet a vajjal, de tényleg csak nagyjából, és hozzákeverem a cukrot.
3. Ezt az egészet rászórom az almára, és betolom a 180 fokos sütőbe 30-45 percre, amíg szép piros nem lesz a teteje. Ennyi. Tényleg csak ennyi. És sajnos, vagy nem sajnos, megenni is ilyen egyszerű és gyors :D
   Tálalni lehet magában, vagy tejszínhabbal is. Nyammmm...

Banoffe pie, avagy banános-tejszínes torta

Mikor hugi meglátogatott itt kint, és ez a látogatás ráadásul a szülinapjára esett (nem is véletlenül :)) rögtön elhatároztam, hogy valami banántortát kap. Említettem hostanyukámnak is, és azt is, hogy bár én nem vagyok oda nagyon a banános sütikért, magát a gyümölcsöt mindenféle feldolgozás nélkül, max turmix formájában részesítem előnyben, a hugi imádja. Erre felcsillant a szeme, és rögtön elkezdett kutakodni a BBC recepttárában, és az orrom alá dugta ennek a banoffe pie-nak a receptjét. Nem nagyon tudom lefordítani, egy krémes, banános, tejszínes sütit képzeljetek el, aminek a krémje sűrített tejből készül. Már úgyis régóta ki akartam próbálni, hogy sűrített tej konzervet főzök órákig lassú tűzön egy lábos vízben, mert állítólag isteni finomra karamellizálódik. Így is lett :) Amúgy a süti egyszerű, csak a sűrített tej főzése tart sokáig. A torta alapja pedig digestive biscuit, ami egy teljes kiőrlésű lisztből készült édes keksz, talán nem olyan darabos, mint az otthoni Hobbit keksz, vagy a Győri édes zabfalatok, de hazai viszonylatban biztos azt használnám. Na nem kell megrémülni, ahogy én tettem elsőre, mikor megláttam, milyen bonyinak tűnik, és mennyi minden kell hozzá, nem az, és egy nagyobb hipermarketben tuti be lehet szerezni hozzá mindent. A recept kókuszos trutyit is írt hozzá, meg is csináltam, nagyon finom lett, mit finom, isteni, de talán ez már túlzás volt, így is elég édes a dolog. Viszont mindenképpen dob rajta :)
Szóval tessék csak megcsinálni, tényleg megéri!!!!! De tényleg!!!
Itt egy kép a digestive biscuitről: (a kép forrása)

Nem sikerült időben lefotóznom :(

Hozzávalók:
A karamellhez:

• 100 g vaj
• 100 g cukor
• 400 g-os sűrített tej konzerv

A banoffe pie-hoz:

• 150 g keksz (pl. győri édes zabfalatok) összetörve
• 230 g durvára vágott pekándió, de lehet mandula vagy sima dió is
• 75 g olvasztott vaj
• 3 nagy banán összetörve
• 250 ml tejszín habfixálóval felverve (persze csak akkor, ha már rákennénk a süire)
• pár fél pekándió, vagy banánkarikák a díszítéshez (a banán hajlamos megbarnulni!!)

A karamellöntethez:

• 125 g vaj
• 125 g barnacukor
• 125 ml kókusztej

Elkészítés:

1. Korán reggel veszek egy nagy lábost, és beleteszem a sűrített tej konzervet (kibontatlanul!!), felöntöm vízzel, hogy ellepje, és a lehető legkisebb lángon elkezdem melegíteni. Nem kell forralni, elég, ha a víz gyöngyözik. Várok röpke 2-3 órát, és már kész is :D
2. A karamellszószhoz egy serpenyőbe teszem a vajat és a cukrot, majd addig melegítem, míg egynemű masszát nem kapok. Ehhez hozzákanalazom a barnára színeződött sűrített tejet, és folyamatos kevergetés közben egyneműsítem. Ekkor félrerakom hűlni.
3. Ha még nem tettem volna meg, összetöröm a kekszet, beleszórom egy tálba, majd hozzákeverem a durvára vágott pekándiót, és az olvasztott vajat. Az egészet belenyomogatom egy 24 cm-es tortaforma aljára.
4. A felkarikázott banánt robotgéppel kikeverem a karamellszósszal (a sűrített tejessel), majd rázuttyintom a kekszes alapra, és hűtőbe teszem egy fél órára.
5. Ha kivettem, akkor rákanalazom a habfixálós tejszínhabot, és díszítem. Már lehet is enni :)
6. És ha még ez nem lenne elég, rá lehet kanalazni a kókusztejes csodát is, amihez csak egy serpenyőben meg kell olvasztani a vajat, hozzáadni a cukrot és a kókusztejet, és 3-4 percig főzni. Isssteni finom, de valljuk be, nem túl diétás :D

• 
  

Szülinapi torta csak úgy

Ezt a tortát Trishnek készítettem, és a receptet már leírtam, ez csak egy díszítési lehetőség, ha az ember időszűkében van.
A torta alapja csokis piskóta, tudjátok, nem az a száraz, hanem a kedvencem, a krém pedig a sima fehér főzött krém.
Díszítésnek pedig csak vettem a boltban egy csomó cukorvirágot, meg gyertyákat. Ennyi :)

Mondjuk a tortabevonási képességeim hagynak némi kivetnivalót maguk után, de sebaj, gyakorlat teszi a mestert, a fondantba meg még mindig nem mertem belevágni. Addig is pedig marad a tény, hogy nem vagyok se profi, se cukrász, profi cukrász pedig végképp nem, szóval marad a próbálkozás öröme hobbiszinten :)

Rázós túrós vagy szórós túrós, vagy lusta asszony bélese

Nagyon szeretem a túrós sütiket, eléggé hiányoznak itt kint. Bár Hágában van magyar bolt, és biztos itt Amsterdamban is hozzá lehetne jutni kéz alatt, de ennyire még nem vagyok elvetemült. Mivel az itteni hüttekaas sós, nehezen lehet belőle édes túrós sütit sütni. De sebaj, voltam otthon, hoztam vissza túrót, és húzva az időt, a lejárat napján sütöttem meg ezt a sütit. A dolog pofonegyszerű, de van 2 titka: réteslisztet kell használni, különben lisztes csomók maradnak benne, és ha az ember tortaformában süti, mint én itt, feltétlenül olyat kell választani, ami jól zár, hogy ne folyjon ki a cucc az alján. Másodjára sütve rutinosan a sütő aljára tettem egy alufólialapot, hogy később kikapva elkerüljem a sütő aljára masszívan rászenesedett tojásos cucc kapirgálását. Jól tettem :) De ha az embernek van normális tepsije és réteslisztje, nagy baj nem lehet :)

Hozzávalók:

• 25 dkg rétesliszt
• 15 dkg cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• 1 csomag sütőpor
• 1 csipet só
• 2-3 tojás
• 3 dl tej
• 10-12 dkg vaj
• 1/2 kg túró (ha van, nyugodtan mehet bele 75 dkg is)
• 1 marék mazsola
• 1 citrom reszelt héja
• porcukor a tetejére

Elkészítés:

1. A vaj felével vastagon kikenem a tepsit/tortaformát.
2. Egy tálban alaposan összekeverem a száraz hozzávalókat: a lisztet, cukrot, vaníliás cukrot, sütőport és a sót.
3. A száraz keverék felét beleszórom a tepsibe.
4. A túrót elmorzsolom, és összekeverem a mazsolával és a citromhéjjal, mehet ez is a tepsibe, csak úgy rászórva.
5. A maradék lisztes cukros cuccal befedem a túrót.
6. A tojásokat simára keverem a tejjel, és nyakon öntöm vele a sütit. 
7. A maradék vajat rávagdosom a sütire, és már mehet is a sütőbe, 190 fokon kb 35-40 perc. (amíg szép piros nem lesz a teteje)
8. Ha kész, meg lehet szórni porcukorral.